Kulisszatitkok a filmek nagyvilágából

Kamerák mögött

Az utómunka

2017. december 06. - Ginnaa

Az előző részekben már láthattátok, hogyan alakul ki egy film hangulata. Azonban az, hogyan néz ki majd a végleges mű, nagyban függ attól, milyen az utómunka. Itt kerülnek ugyanis a filme az animációk, a hangok, itt nyeri el végleges formáját a produkció. Az utómunka általában 7 fázisra bontható.

Az első fázis, az elővágás. Itt a vágó összerakja a scriptek és a forgatókönyv szerint a filmet, körvonalazódik a végtermék, azonban ez többnyire jóval hosszabb mint a végleges másfél-két órás alkotás.

video-editing-jobs-865x505.jpg

Ezt követi a vágás folyamata, amelyből már a rendező is kiveszi a részét, ez sokszor a leghosszabb része az utómunkának. Sok finomítás szükséges, nehéz rávenni a rendezőt egy egy általa fontosnak tartott jelenet kikukázására az idő spórolása végett.

A friss és ropogós vágott anyag ezután kerül a speciális effektesek asztalára, itt kerülnek rá az animációk is a filmre (CGI), és készülnek el a “nagy bummok”.

1029608-blackmagic-design-announces-fusion-81-update.jpg

Ezután talán az egyik legérdekesebb és legfontosabb szakasz következik, a fényelés. Az, hogy egy film kepi világa igazán elérje azt a bizonyos “filmes hatást”, az a colorist feladata. Ő az operatőr bal keze, ha a fővilágosítót vesszük a job kezének.

850a9bd13a177b57467b2c6d7c3dfec3.jpg

Ezalatt készülnek el a dialógusok a filmhez, ez a dialógusvágó feladata.

Hogy az a bizonyos CGI “bumm” amit az animátorok megalkottak úgy szóljon ahogyan kell, a lódobogás a filmben pedig ne csak egy kereplő csattogás legyen a zörejesek dolga.

2.jpg

Ezután már “csak” egy dolog kell, egy a filmhez igazán illő filmzene.

control_room_a.jpg

Az operatőr

Egy televíziós showműsor végét látjuk. Derített, kerek arcú műsorvezető lapjait rendezgeti a fényárban, a kamera lassan úszik ki a műsorvezető felől, majd megáll. Fények le, vágás, főcím. A hosszú reklám-és ajánlóblokk után egy Hollywood-i film első képkockái villannak fel. A kamera lassan siklik az árnyak tengerében, a fények játéka megbabonáz. Dermesztő hideg járja át a testünk, és bár fel sem fogtuk még hol járunk, a tökéletes hajú nő a samponreklámból már csak szürke emlék.

 

01.jpg

 

Két különböző operatőri munka. Egy televízió showműsora és egy sokmilliárdos film. Nade mi a különbség?

A televíziós operator a műsor elejétől a végéig a kamera mögött áll, képeket komponál, élességet állít és figyel arra, hogy mindig lekövesse a cselekményt. Egy film operatőre azonban egészen más.

Egy filmben az operatőr gyakorlatilag hozzá sem nyúl a kamerához. Egy produkcióban a fő kamerát általában 3 ember kezel. Ők a loader, a focus puller, és a cameraman.

A loader az a személy, aki a napi forgatás előtt felfűzi a kamerába a filmszalagot, rendszerezi a felvételeket. Az ő munkája nagyon fontos és stresszes. Stresszes mert a filmanyag nagyon drága, elég egy hiba és komoly összegek mentek kárba.

A focus puller feladata, hogy a kép mindig éles legyen. Ő “húzza az élt”, és a különböző objektumok közötti fókuszváltáshoz (átélezés) ő méri ki mérőszalaggal vagy lézeres mérővel a fókusztávolságokat.

A cameraman aki a mozgásokra figyel, ő a kamera mozgatója, ő követi a cselekményeket az előre megírtak alapján.

Ha ők hárman minden feladatot el tudnak látni, akkor könnyen felmerülhet a kérdés, mit is csinál akkor maga az operatőr? A filmes szakmában az operatőr valójában nem is operatőr, inkább vezető operatőr. Az angol elnevezése a D.O.P. talán beszédesebb, hiszen ez egy rövidítés, melynek jelentése, Director Of Photography. Talán úgy lehetne magyarra fordítani, hogy a “fényképezés rendezője”.

A DOP feladata nem más, mint a rendező által megálmodott jeleneteket a lehető legszebben vigye filmre a stábbal. Ő teremti meg a kapcsolatot a forgatóköny és a kepi világ között. Ő a kapocs, ő az aki a rendező által elképzelt hangulatot a fényekkel fejezi ki, ő köti össze a fővilágosítót a rendezővel. Egyszóval talán ő a középpont. Nem csak az operatőrön múlik a film kepi világa, de nagy mértékben hozzájárul. A kepi stílusban fontos szerepet játszik még az utómunka, de erről bővebben a következő részben olvashattok.

A rendező

Nem kell hivatásos filmesnek vagy hatalmas szakértőnek lenni ahhoz, hogy érezzük, a rendező személye igen erőteljesen befolyásolja egy film végkimenetelét. Hiszen ő az akinek az elképzeléseit a stábtagok filmre viszik, ő az aki egy-egy mások szerint elpazarolt képkockát tart talán filmje legfontosabb pillanatának. De tényleg akkora nagy befolyása van mint ahogyan azt elsőre gondoljuk?

Amerika, Európa. Különböző népek, eltérő kultúrák. Nem meglepő hát, ha e két kontinens filmiparában is különbözik. Az egyszerű emberekben kialakult kép a rendezőről talán egészen más, mint a valóság. Európában többnyire a rendező szava a döntő. A nagymultú Hollywood csodálatos világában azonban a rendező általában csak másodhegedűs. Itt ugyanis sokkal jobban érvényesül az az elv, hogy aki pénzeli az adott produkciót az az igazi főnök, és talán nagyobb szóval bír mint maga a film megálmodója. Éppen ezért fontos a producer személye.

Mindegy azonban, hogy melyik kontinens filmes közegét vesszük alapul, az elkészült filmen jól látszanak a rendező sajátosságai. Minden rendezőnek megvan a maga védjegye. Ki ne ismerne fel egy Hitchcock filmet?

Alfred Hitchcock mesterien használta a kamerát, ügyesen játszott a fényekkel és a már-már ikonikussá vált színpadias jeleneteivel. Vegyük például az egyik leghíresebb trükkjét, a róla elnevezett Hitchcock-effektet, amit az alábbi GIF kép jól szemléltet. 

jaws.gif 

Döbbenetes igaz? Ez bizony nem CGI (Computer-Generated Imagery) effekt, semmilyen számítógépes trükk nem szükséges a megvalósításához. A hatás eléréséhez mindössze egy kamerára, és egy sínen guruló kameraállványra (dolly) van szükség. Kezdésnek a kamera objektíve bezoomolt (beközelített) állapotban van. Amikor a kamera a sínen az objektumhoz közeledik, a kamera objektíve pont az ellenkező irányba mozog, azaz közeli állapotból kifelé nyit. Az objektív különös torzítása pedig a már jól ismert hatást kelti. Ezt szemlélteti az alábbi kép: 

dolly-zoom.jpg

 Tehát mégegyszer az eredmény.

jaws.gif

 

Ezek a jól felismerhető védjegyek teszik, hogy egy film első néhány percéből már sejthetjük ki is rendezte az adott filmet.

Előszó

koala-video-camera.jpg

 

2017-et írunk. A rohamsebességgel digitálissá váló, „okosodó” világunkban az emberek észrevétlenül siklanak el a részletek felett. Okos a telefonunk, a tévénk, és lassan még a mosógépünk is. De vajon mi magunk okosak vagyunk? A kapcsolataink felszínesek, minden a látszat és a külsőségek, ahol a valódi értékek a felszín alatt rejtve maradnak.

Tovább